Az OTSZ a védelmi célok és tervezési alapelvek rögzítésekor továbbra is első helyen emeli ki az életvédelmi célok teljesítését. Ennek az életvédelmi célnak a megvalósításához az egyik, ha nem a legfontosabb eszközünk a hő és füst elleni védelem biztosítása. Nézzük meg, milyen megoldással lehet a hő- és füstelvezető szerkezeteket biztonságosan, az életvédelem szolgálatába állítani!
Szabálytalan kialakítás homlokzaton
Bevett gyakorlatnak számít az ablakok „automatizálása”, hő- és füstelvezetésbe történő bevonása motorok felszerelésével. Milyen használati, műszaki problémákkal találkozunk a gyakorlatban? Az ablakok jó esetben fém, vagy fa szerkezetek, de sokszor műanyag nyílászárók. Tipikus beépítési hely a folyosó végén a két oldalfalig kifutó, mennyezethez feltolt ablak. Ráadásul befele bukó, kb. 30 cm-es nyitással. Így a mennyezet és az oldalfal közelsége és a résnyire nyitás miatt kizárt a megfelelő nyílásfelület kialakulása, ezért a hő és füst nem megy ki a közlekedőből. (lásd az alábbi képeket; a nagyobb méret kattintással érhető el)
Jobb lenne a helyzet, ha az ablak befelé nyílna, de nem nyílik, mert a motor nyaka leszakadt az ablak nyílószárnyáról. (lásd az alábbi képet; a nagyobb méret kattintással érhető el)
Füstelvezetés szempontjából jobbnak tűnik a 3-as képen lévő megoldás, hiszen itt nem a nyitással, hanem a záródással van a probléma. Az ablak zsanérozása nem bírja a plusz terhelést és igénybevételt. Bár, ha jobban megnézzük, a nyitással is gondok lehetnek. A hő- és füstelvezető rendszer alapelemének számító elektromos vezetékek nem alak- és funkciótartóak.
(lásd az alábbi képet; a nagyobb méret kattintással érhető el)
Szabálytalan kialakítás tetőn
Műszaki jellegű problémákkal sajnos nemcsak homlokzaton, hanem tetőn is találkozunk. Problémát jelent a „szoknyás” lábazatú, födém alá szerelt, kürtőelemmel ellátott kupolák szabálytalan használata. Ez a belógó terelőlap pont a kupola egyik fő funkcióját, a hőelvezetést akadályozza, hőpárna kialakulását eredményezi a „kvázi” kötényfal belógásának mértékéig.
Biztonságos megoldások
Az eddig sorolt műszaki problémák megszüntetését szolgálja a megfelelő jogszabályi háttér kialakítása, melynek célja az életvédelmi funkció biztonságának garantálása. A gyakorlati élet példái is mutatják, az ablak + motor így nem hő- és füstelvezető szerkezet. A megoldást tetőre és homlokzatra is azok az egyben vizsgált szerkezetek jelentik, amelyek megfelelnek az OTSZ által támasztott követelményeknek. Ezek közül a legfontosabbak a megbízhatóság, az alaktartás és a füstelvezetés hatékonysága. Ezeket szabványosan vizsgálva adódik a nyitási ciklusok száma (Re 1000, ill. 300 plusz 10000 szellőztetésre), a hővel szembeni ellenállás (B 300, 300˚C-on 30 percig) és az átfolyási tényező (Cv 0,35-0,76), bár ez utóbbit meglévő épület meglévő nyílászáróinál számított értékként is meg lehet határozni. Az OTSZ követelményeket fogalmaz meg, a biztonságos megoldásokat a TvMI-ben találjuk. Tudjuk, a TvMI-től el lehet térni, de ekkor igazolni kell az OTSZ-nek való megfelelést a hő- és füstelvezetőkre vonatkozó szabvány vizsgálati módszereivel.
Előírások egymásra épülő rendszere
Az OTSZ – követelmény és a TvMI – megoldás egymásra épülő kettőse belesimul az uniós előírások rendszerébe is. A 305/2011/EU rendelet, azaz a CPR a hő- és füstelvezető szerkezetekre vonatkozik, hiszen azok az MSZ EN 12101-2-es harmonizált szabvány hatálya alá tartoznak. Nézhetjük úgy ezt a rendszert, hogy a CPR azokra a fontos építési termékekre vonatkozik, amelyekre van harmonizált szabvány. A harmonizált szabvány teljesítményjellemzőket jelöl ki számunkra, az OTSZ ezekre vonatkozó teljesítményszinteket, a TvMI pedig megoldásokat. Egyszerűbben mondva: a CPR megmondja mely építési termékeknél, készletnél alkalmazzuk, a szabvány hogy mit és hogyan vizsgáljunk, az OTSZ hogy mit kell tudnia, a TvMI hogy milyen megoldásként használjuk.
A hő- és füstelvezető építési termék, készlet
A CPR építési termék fogalmát nézve, megállapítható, hogy a hő- és füstelvezető szerkezet teljesítménye az építmény alapvető követelményét, a tűzbiztonságot befolyásolja.
A füstelvezetőnek van harmonizált szabványa, az EN 12101-2, ezért ez olyan építési termék vagy készlet, amelyre mindkettő, a CPR és a szabvány is vonatkozik. Az építési termék egy gyártó egyetlen terméke, a készlet egyetlen gyártó együttesként forgalomba hozott, a helyszínen összeszerelt terméke.
Ez a definíció világít rá arra, hogy így megtalálható az az egyetlen gyártó, aki felelős az egységes szerkezetként, egyben vizsgált építési termék / készlet állandó teljesítményjellemzőiért. Ez biztonság, a megfelelő működés záloga.
„építési termék”: bármely olyan termék vagy készlet, amelyet azért állítottak elő és hoztak forgalomba, hogy építményekbe vagy építmények részeibe állandó jelleggel beépítsék, és amelynek teljesítménye befolyásolja az építménynek az építményekkel kapcsolatos alapvető követelmények tekintetében nyújtott teljesítményét
„készlet”: egyetlen gyártó által, legalább két külön elemből álló együttesként forgalomba hozott építési termék, amelyet össze kell szerelni ahhoz, hogy az építménybe be lehessen építeni
Az OTSZ 91. §-ában támasztott követelmények új épületekben egyetlen gyártó, egységes szerkezetként, egyben vizsgált termékét teszik használhatóvá, míg meglévő épületben oldalfali, meglévő nyílászárók számított Cv értékét is elfogadja. Ezt a követelményrendszert követi le megoldásaival a TvMI. Meglévő épület, meglévő homlokzati nyílászáróit minősített szerkezetekkel automatizálva be lehet vonni a hő- és füstelvezető rendszerbe. Új épületekbe, vagy nyílászáró cseréje esetén viszont egyetlen gyártó, egységes szerkezetként, egyben vizsgált szerkezetét lehet csak használni. Tető hő- és füstelvezetőknél – egyszerűbben kupoláknál – viszont füstelvezetésbe való utólagos bevonás nem megengedett. A füstelvezető kupolák átalakítása 2006 előtti gyártás esetén gyártó-, míg 2006 után gyártott kupoláknál akkreditált laboratórium által elfogadott megoldással történhet.
Egyben vizsgált szerkezet egy gyártótól – pl. OTF hő-és füstelvezető ablak
A szabálytalan megoldások műszaki, technikai problémák sokaságát okozzák. A logikusan felépített jogszabályi háttér ezek megszüntetését célozza. A szabályos megoldások választása nemcsak a jogkövető magatartás végett fontos, hanem az alap cél, a biztonságos életvédelem biztosítása miatt is.