Egyre többször találkozhatunk olyan teljesítményigazolásokkal, amelyek kifinomultan keverik két szabvány teljesítményjellemzőre vonatkozó követelményeit. A pontszerű felülvilágítók, valamint a hő- és füstelvezetők kupoláiról van szó. Az eredmény: nem azt és nem úgy építik be, amit az életvédelmi követelmények igényelnének. Oszlassuk el a ködöt!
Két termék – három felhasználás
Az ezzel trükközők régi receptet használnak. A klasszikus „minden bogár rovar, de nem minden rovar bogár” szólásban foglalható össze a módszer. Két termékről van ugyanis szó, amelyet pongyolán kupolának hívunk, hasonlóan néznek ki, de teljesen más a funkciójuk.
- Az egyik MSZ EN 1873:2014-es szabvány az „Előre gyártott tetőtartozékok. Egyedi műanyag tetővilágítók” szabványa. Magyarul: a műanyag héjalású, pontszerű felülvilágítók termékkövetelményeit és ezek vizsgálati módjait leíró szabvány.
- A másik az MSZ EN 12101-2:2004-es szabvány a természetes hő- és füstelvezetők honosított, harmonizált szabványa, a Természetes füst- és hőelvezető berendezések műszaki előírása.
Tehát két külön termékről van szó. Ahogy az ablak + motor kombináció nem hő- és füstelvezető, úgy a fix bevilágító vagy szellőztető kupola + működtetés sem füstelvezető. Sőt a füstelvezetésre kialakított kupolát sem lehet csak bevilágítóként alkalmazni. Más minősítés, más teljesítménykövetelmények és más szabvány vonatkozik rájuk.
- Ugyanakkor a hő- és füstelvezető berendezések felülvilágítók, szellőztetők is lehetnek. Ekkor viszont mindkét szabvány, a természetes hő- és füstelvezetők MSZ EN 12101-2-es és az MSZ 1873-as követelményeinek megfelelően kell vizsgálni és a teljesítményjellemzőiket igazolni.
Ezekben az alkalmazási mezőkben használják az említett bogár és rovar kategóriák keverését, pedig a kérdés ma már logikusan szabályozott. Mire kell ügyelnie a tervezőnek, a kivitelezőnek és a hatóságnak?
Építési termék és készlet
Ha egy műanyag tető felülvilágítóra működtető szerkezetet szerelünk attól az még nem lesz hő- és füstelvezető. Sőt, ha a hő- és füstelvezetőbe nem szerelünk működtető szerkezetet, az nem lesz fix kupola. Két okból sem! Az egyik a CPR rendelet, amely ezt a trükközést az építési termék és a készlet fogalmának rögzítésével kizárja. A másik a szabványok, amelyek eltérő követelményeket támasztanak.
Csak emlékeztetőül: az építési termék / készlet, építményekbe vagy építmények részeibe állandó jelleggel beépített, és teljesítménye befolyásolja az építménynek az építményekkel kapcsolatos alapvető követelmények tekintetében nyújtott teljesítményét [305/2011/EU rend. I. fejezet 2. cikk 1. pont; 275/2013. (VII. 16.) Korm. rend. 2. § 7. pont].
A készlet: egyetlen gyártó által, legalább két külön elemből álló együttesként forgalomba hozott építési termék. [305/2011/EU rend. I. fejezet 2. cikk 2. pont].
Építési termék / készlet (nagyobb méretért kattintson!)
Műanyag felülvilágítók – MSZ EN 1873
A műanyag héjalású tető felülvilágítók általában poliészter, polikarbonát, akrilüveg, PVC-ből készülnek. Lehetnek kerek (max. átmérő: 2,5 m), vagy négyszögletes (max. oldalméret: 3 m) kialakításúak. A náluk vizsgálandó követelmények:
- Fényáteresztés foka
- Tartósság/öregedés
- Vízzáróság
- Mechanikai teljesítmények
- Lefelé ható terhelések (DL [N/m2], pl. hó terhelés,)
- Felfelé ható terhelések (UL [N/m2], pl. szél szívó hatása,)
- Ütés tesztek (SB [J], kisméretű kemény tárgy, nagyméretű rugalmas test)
- Tűzvédelmi osztályba sorolás (MSZ EN 13501-1)
- Tűzállósági osztályba sorolás (MSZ EN 13501-2)
- Külső tűzhatásnak kitétel szerinti osztályba sorolás (MSZ EN 13501-5)
- Légtömörség
- Hőátbocsátás (Uw , [W/m2K])
- Léghanggátlás (Rw, [dB])
Felülvilágító, mint hő- és füstelvezető
A tűzvédelmi-, tűzállósági- és külső tűzhatásnak kitétel szerinti osztályba sorolásnak megfelelő vizsgálat a felülvilágítókra, mint építési termékekre már alapkövetelménynek számít.
A felülvilágítók hő- és füstelvezető berendezések is lehetnek. Ekkor viszont együtt kell alkalmazni a természetes hő- és füstelvezetők MSZ EN 12101-2-es szabványát és az MSZ EN 1873-at.
A tervezők, beruházók, engedélyező hatóságok számra egyszerű az azonosítás. Csak azt a szerkezetet nevezhetjük hő- és füstelvezetőnek, ami a füstelvezetés 11 kritériumára vizsgálva van, és csak akkor építhetjük be, ha az OTSZ követelményeinek megfelelő, vagy annál jobb értékekkel bír. Ezt gyártói termék etikettel és teljesítménynyilatkozattal igazoljuk.
A 11 vizsgálati kritérium
* „A” A szabványt alkalmazó tagország által szabadon meghatározható érték
Leegyszerűsítve
- Felülvilágító + működtető szerkezet nem egyenlő hő- és füstelvezető
- Hő-és füstelvezető – működtetés nem egyenlő fix vagy szellőztető felülvilágító
A teljesítménynyilatkozatok (DOP) különbözőek
- fix vagy szellőztető felülvilágító DOP nem egyenlő hő-és füstelvezető DOP.
A hő- és füstelvezetőknek csak azt nevezhetjük, amely mind a 11 követelményt teljesíti! A pontszerű felülvilágítóknak csak néhány olyan eleme van (tűzállósági osztályba sorolás), amelyet a hő- és füstelvezetőknél is vizsgálni kell. Ugyanakkor, ha a hő- és füstelvezetőt mindkét feladatra alkalmazzuk, akkor a 10 + 11 kritériumra vizsgálni kell. Ennek megkövetelésével a trükkök nem működhetnének.