A tűzvédelem egészét alapjaiban érintő, és gyökeres (pozitív) változásokat hozott az új OTSZ és az ehhez kapcsolódó TvMI, valamint az EU jogharmonizációt és a mérnöki felelősséget előtérbe állító CPR rendelet. Ennek jelentőségét az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat is kiemeli, különösen azzal, hogy nem elégszik meg a hő- és füstelvezetés méretezésével, hanem annak részletesen kidolgozott terven kell alapulnia.
Különösen aktuális ez a téma az idei Otthon melege program kapcsán. A legutóbbi, Tűzvédelmi Mérnökök Közhasznú Egyesülete által szervezett konferencián a résztvevők a társasházak tűzvédelmi tervezésének, bővítésének, felújításának és használatának kérdéseit vitatták meg, ahol többek között szóba került a lépcsőházi füstelvezetés fontossága is. Éppen ezért fontos alaposan tisztázni, milyen változásokat hozott az új szabályozás és az új szemléletmód.
Fogalmak és kritériumok
A jogszabály a természetes hő- és füstelvezetőket szerkezetnek, a gépieket berendezésnek definiálja. Ettől függetlenül mindkét megoldás csak rendszerként működhet hatékonyan, tehát tervezni rendszert kell, ami megvalósítható
- természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
- gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
- a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
A tervezés a gyakorlati lépések közreadásával a TvMI-ben is megjelenik, megoldási módokkal alátámasztva az OTSZ követelményét. A CPR rendeletből adódó újabb elvárás a biztonságos és az üzemben tartás szempontjából gazdaságos megoldás kialakítása, amit a tervezőnek igazolnia kell.
Az új OTSZ a konkrét tűzvédelmi követelményeket, illetve az elvárt biztonsági szintet írja le. A tíz fejezetből álló TvMI (Tűzvédelmi Műszaki Irányelv) pedig az OTSZ által elvárt biztonsági szint teljesítéséhez választható különböző műszaki megoldásokat és számítási módszereket tartalmazza. Ezzel a TvMI egy olyan szakmai tervezési segédlet, megoldásgyűjtemény, amelynek az alkalmazásával az elvárt biztonsági szint teljesíthető.
A feladat értelmezéséhez az út a fogalmakon keresztül vezet. Itt megkülönbözteti az új szabályozás
- a hő és füst elleni védelmet; a tűz esetén fejlődő hő és füst terjedését korlátozó,
az elvezetését és a füstmentesítést biztosító megoldások összessége,
- a hő- és füstelvezetést; a védett helyiségbe jutó vagy ott keletkező hő és füst szabadba vezetését biztosító megoldások összessége és
- a füstmentesítést; a védett helyiségbe a füst veszélyes mértékű bejutását meggátló megoldások összessége.
Mindezek, valamint a TvMI-ben megjelenő fogalmak a szakmai gondolkodás egységesítésének és egyértelműsítésének kritériumai.
A füstelvezetés előnyt élvez
Rendkívül fontos tényező a füstelvezetés prioritása. Ez elsőre triviálisnak tűnik, az integrált rendszerek esetén mégis fontos deklarálni. Mivel ma már a hő- és füstelvezető szerkezetek a felülvilágításban, a napi szellőztetésben is nélkülözhetetlenek, de egy tűz esetén a hő- és füst elvezető funkció élvez prioritást. Ezért az tekintendő hő- és füstelvezető rendszernek, aminél az egyéb műszaki tartalmak (felülvilágítás, szellőztetés) ennek alárendelten működnek. A korszerű hő- és füstelvezetők ugyanis könnyen használhatók napi szellőztetésre és természetes megvilágítás biztosítására, magasabb komfortérzetű épületek költséghatékony és energiatudatos létrehozására. Ezekkel a megoldásokkal könnyen, gyorsan energia megtakarítás érhető el.
Amint említettük, az integrált rendszereknél a hő- és füstelvezetési funkció élvez prioritást. Mi a helyzet, ha szellőzőberendezést akarunk hő- és füstelvezetés céljára alkalmazni? Itt is előtérbe kerül ez a szabály, ugyanis csak abban az esetben alkalmazható, ha tűz esetén
- a) a hő- és füstelvezetésre előírt követelményeket maradéktalanul teljesíti vagy
- b) a hő- és füstelvezetésre előírt követelményeket a hőállóság kivételével teljesíti és a füst hőmérséklete és a térhőmérséklet számítással igazolt módon 50 °C alatt marad.
A következő cikkünkben a hő- és füstelvezető rendszer létesítését és átalakítását vesszük sorra az új OTSZ és TvMI kapcsán.