A korábbiakban áttekintettük az új OTSZ és TvMI alapján történt változásokat a hő- és füstelvezető rendszerek létesítését illetően; valamint kitértünk arra is, milyen elveket kell követni az új rendszerek üzembehelyezésénél, illetve a meglévők átalakításánál.
Muszáj azonban a nagy légterű helyiségek témakörének külön bejegyzést szentelnünk, mert ez kiemelkedően fontos eleme a TvMI-nek. A tervezéshez a korábbi OTSZ-ben szereplő méretezési táblázatok (épület rendeltetése, termékek és tárolt anyagok méretezési csoportba sorolása) kerültek a 10. pontba, s így azok használhatók további számítási igazolások nélkül, amennyiben:
- a füstszegény levegőréteg magassága 6 m számított belmagasságig legalább 3 m,
- a 6 m-nél nagyobb számított belmagasság esetében legalább annak a fele
- ha a füstszegény levegőréteg magassága a helyiség raktározási, tárolási, használati magasságához igazított.
A méretezésnél figyelembe veendők, hogy a hő- és füstelvezetés hatásos nyílásfelületének nagysága függ
a) a számítási belmagasságtól,
b) az elérni kívánt füstszegény levegőréteg magasságától, valamint
c) az épület, helyiség rendeltetésétől.
Az egy füstszakaszban létesítendő hatásos nyílásfelületet
- a számított belmagasság,
- a füstszegény levegőréteg magassága és
- a méretezési csoport alapján határozzuk meg.
A szabad nyílásfelület meghatározása
A szabad nyílásfelület meghatározása
Ugyanakkor alapelv, hogy a hő- és füstelvezetés füstszakaszonkénti hatásos nyílásfelületét a füstszakasz alapterület méretével arányosan csökkenteni nem szabad.
Egyéb funkcióra tervezés
Amint a korábbi bejegyzésünkben is rögzítettük, alapelv a hő- és füstelvezetés prioritása, ugyanakkor ma már fontos szempont a hőszigetelés, a hangszigetelés, a fényviszonyok ergonómiai tervezése, a kupolákkal történő természetes szellőztetés is. Ezekre a 6. fejezetben találhatunk konkrét megoldási lehetőségeket. Pl.:
- Gázrugós teleszkópos berendezés alkalmazása csörlős nyitószerkezettel.
- Szellőztetés elektromotoros berendezéssel.
- Munkahengeres berendezés alkalmazása szellőztetésre.
- Hő- és füstelvezetés sűrített levegővel és/vagy CO2 vésznyitással
Zárt lépcsőházakban alkalmazható megoldások
Semmi új nincs abban, hogy a lépcsőház füstelvezetéséhez a legfelső szinten elhelyezett hő- és füstelvezető szerkezetet a tetőn vagy homlokzaton építünk be, melynek frisslevegő utánpótlását a legalsó szinten biztosítjuk. A túlnyomásos füstmentes lépcsőház méretezése azonban már olyan mérnöki módszer, amelynek a TvMI-ben a helye. Itt az előtér nélkül illetve az előtérrel kialakított túlnyomásos füstmentes lépcsőház számítási megoldását mutatja be az irányelv, azzal, hogy az előterek légpótlási igényének számításakor csukott nyílászáró szerkezeteket kell feltételezni.
Túlnyomásos füstmentes lépcsőház, szabályozott üzemű ventilátorral
Zárt folyosókon alkalmazható megoldások
A TvMI a hazánkban már bevált megoldások mellett a gépi füstelvezetésben a füstelvezetők és légpótlások külföldön bevált olyan elrendezését mutatja be, amely a levegő-utánpótlást biztosító és füstelszívó torkolatokat felváltva osztja el, mindenekelőtt a veszély lokalizálását tartva szem előtt. A másik új elem, a füstszakaszok kialakítása, ahol közlekedő, folyosó esetében a füstszakasz hossza az OTSZ 93.§ (2) bekezdés értelmében a menekülési útvonal érintett szakaszának hosszával megegyezik. Ez az a folyosószakasz, amit a kiürítés II. szakasza során a menekülő személyek a folyosó, közlekedő füstszakaszába lépés helyétől, annak elhagyására szolgáló kijáratig megtesznek.
Új, a gyakorlatot segítő elem az üzembehelyezés és üzemeltetés során az átvételhez készítendő dokumentáció leírása és példákkal, iratmintákkal való támogatása. Hasonlóan új a tervezés lépéseit valamint a szerkezeteket és berendezéseket csoportosító melléklet is.